LENDÜLETBEN
BioFiz&Biotech&Kutatás

MENÜ
Testek mozgása 
Vonatkoztatási rendszer: 
Azt a testet vagy testrendszert, amelyhez viszonyítva megadjuk a többi test  helyét, helyzetét és mozgását vonatkoztatási  rendszernek nevezzük.    
A testek helyét és elmozdulását úgy tudjuk számszerű adatokkal leírni, hogy egy kitüntetett ponthoz, mint origóhoz gondolatban egy koordináta-rendszert illesztünk, amelyet a továbbiakban ( a fentihez hasonlóan) vonatkoztatási rendszernek nevezünk.
Ha a tanteremben akarjuk a tárgyak helyét megadni, célszerű a terem egyik sarkát választani origónak. A koordináta tengelyeket az ebben a sarokban találkozó falak és a padló metszésvonalai alkotják. 

Vonatkoztatási rendszer
A mozgás viszonylagossága    
A mozgás leírása csak egy adott vonatkoztatási rendszerben egyértelmű. Autóbuszon ülve az autóbuszhoz képest nem mozgunk, a Földhöz képest igen. Ebben az esetben az egyik vonatkoztatási rendszer a Föld felszíne, míg a másik az autóbusz. Az autóbusszal szemben haladó autóhoz képest pedig éppen ellentétes irányban mozgunk, mint a Földhöz képest.

Általánosan nem mondhatjuk egyetlen testről sem, hogy áll vagy mozog. Ez a kérdés mindig csak egy adott vonatkoztatási rendszerben dönthető el egyértelműen. A mozgás ezen tulajdonságát a mozgás viszonylagosságának nevezzük. 

Pálya: olyan térgörbe, amely mentén a test mozog.
Út: A mozgó test által befutott  pályaszakasz hossza.
Elmozdulás: Az út kezdőpontjából az út végpontjába mutató (írányított szakasz) vektor - 'Elmozdulásvektor' 

 Elmozdulás


Egyenes vonalú egyenletes mozgás:

Az egyenletes mozgás sebességének kiszámítása:  .
A sebességmértékegysége a hosszúság és az időmértékegységének hányadosa.
A sebesség mértékegysége:  .
A gyakorlatban használjuk még a  ;  ;  mértékegységeket.
Az 1  sebesség azt jelenti, hogy a test 1 s alatt 1 m utat tesz meg.
Fejezzük ezt ki k/h mértékegységben! 1 h = 3600 s, ezért 1 h alatt 3600 m-t, vagy km-ben kifejezve 3,6 km utat tesz meg.
Ez azt jelenti, hogy a sebessége: 
        Azaz:   

 Egyenletes mozgás

-------------------------------------------------------------------------------------------
Az átlagsebességet úgy számítjuk ki, hogy a mozgó test által megtett összes utat osztjuk az út megtételéhez szükséges teljes idővel. Képlettel:    

  

Az átlagsebesség olyan feltételezett sebesség, amellyel a test végig egyenletesen haladva a valóságban megtett utat a mozgás teljes időtartama alatt futná be. Például egy vonat átlagsebességének kiszámításánál az eltelt teljes időbe az állomásokon a le- és felszállással töltött időt is bele kell számítanunk. Az időt tehát a kiindulási állomásról való indulástól a célállomásra való befutásig mérjük.

--------------------------------------------------------------------------------------------- 

Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás: olyan egyenes vonalú mozgás, melynek során a test sebessége egyenlő idők alatt egyenlő mértékben nő.
A mozgás bármely szakaszán az  hányados értéke állandó.
Ezen állandó neve a test gyorsulása. Jele: Mértékegysége: 1m/s2
A gyorsulás számértéke megadja, hogy a test sebessége mennyit változik másodpercenként. 
Vízszintes vályúban folytatódó lejtő     Például a lejtőn legördülő golyó mozgása is egyenletesen változó.
---------------------------------------------

Az álló helyzetből induló, egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás grafikonjai           

A mozgó test gyorsulás-idő függvényének grafikonja:
Az álló helyzetből induló, egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgást végző test gyorsulás-idő függvényének grafikonja
Az álló helyzetből induló, egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgást végző test gyorsulása állandó. Az ilyen mozgást végző test gyorsulás-idő függvénye konstans függvény. 

A mozgó test sebesség-idő függvényének grafikonja:
Az álló helyzetből induló, egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgást végző test sebesség-idő függvényének grafikonja 
Az álló helyzetből induló, egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgást végző test pillanatnyi sebességét a
  összefüggés adja meg, ahol v a pillanatnyi sebesség, a a gyorsulás, t az indulástól eltelt idő. 

A pillanatnyi sebesség az időnek első fokú függvénye, képe az origóból induló félegyenes.
A sebesség függvény grafikonja és az idő tengely által közrezárt terület számértéke a test által megtett út nagyságával egyenlő. 

A mozgó test út-idő függvényének grafikonja:

Az álló helyzetből induló, egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgást végző test által 't' idő alatt megtett utat, az

 összefüggés segítségével számíthatjuk ki. Ezt az összefüggést a mozgás út-idő függvényének nevezzük.
Látható, hogy a megtett út az időnek másodfokú függvénye, így a grafikonja egy fél parabola (az idő csak pozitív értékeket vesz fel).
Az álló helyzetből induló, egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgást végző test út-idő függvénye
--------------------------------------------------------------

A sebesség kiszámítása változó mozgás esetén, ha a kezdősebesség (V0 értéke nem nulla! 
  Itt v0 a test kezdősebessége. A v-t grafikon egyenes. Meredeksége a gyorsulás. 
A megtett út pedig:  s =V0 * t + a/2 * t2

A megtett út a sebesség-idő grafikon alatti terület mértékszámával egyezik meg!

A testek olyan esésést, amely során csak a gravitációs hatás érvényesül, (minden más, a mozgást befolyásoló hatás elhanyagolható) szabadesésnek nevezzük. 
A szabadesés gyorsulása (a=) g= 9,81 m/s2



----------------------------------------------------------------
A pillanatnyi sebesség
A természetben lezajló mozgások többsége nem egyenletes. A fáról leeső érett gyümölcs sebessége egyre nagyobb. A fecske gyorsabban repül, ha észreveszi a rovart.

Azt, hogy egy test egy adott pillanatban milyen gyorsan mozog, a mozgás pillanatnyi sebessége adja meg.
A pillanatnyi sebességet nem tudjuk közvetlenül mérni. A pillanatnyi sebességet mutatja például a járművekbe épített sebességmérő. Ez a műszer azt „számítja át” sebességre, hogy egy adott idő alatt hányat fordulnak a kerekek.

/Teszt: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/fizika/fizika-7-evfolyam/mozgasok-leirasa/a-mozgas-leirasa-tesztfeladatsor
+ http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/fizika/fizika-7-evfolyam/mozgasok-fajtai/egyenesvonalu-egyenletes-mozgas

Egyenletes körmozgás 
Egy test egyenletes körmozgást végez, ha mozgásának pályája kör, és a test egyenlő idők alatt egyenlő íveket fut be, vagyis sebessége állandó nagyságú. 
 Egyenletes körmozgást végez a lemezjátszó korongjának minden pontja. A Föld forgása következtében a Föld felszínén található minden, a Földhöz képest nyugalomban lévő test is egyenletes körmozgást végez. A kanyarodó jármű is végezhet egyenletes körmozgást, ha a kanyarban nem növekszik vagy csökken a sebességének nagysága. 
Vizsgáljuk meg a körpályán mozgó testsebességének irányát! Kényszerítsünk körpályára egy golyót úgy, hogy egy körívvé hajlított lemeznek gurítjuk. A lemez végét elhagyva a pillanatnyi sebességének irányában fog egyenes vonalban haladni. Ez az egyenes a körnek az adott pontjában húzott érintője. 

Körpályán mozgó testsebessége a pálya minden pontjában a pálya érintőjének irányába mutat. A körmozgás olyan változó mozgás, amelynek során a test sebességének iránya folyamatosan változik. 

Egy teljes kör megtételéhez szükséges időt periódus időnek(keringési idő nevezzük. Jele T  Mértékegysége: s (1 secundum) 
Az egységnyi idő alatt megtett körök száma a fordulatszám, (frekvencia)  Mértékegysége az  (= herz, jele Hz)

Körpályára kényszerített testKörpályára kényszerített test 
      



 

Asztali nézet