LENDÜLETBENBioFiz&Biotech&Kutatás
A nyomás fogalma & ...
Szilárd testek nyomása
- Figyeld meg az alábbi képet!
A két egyforma súlyú fiú közül az süpped jobban a hóba, aki cipőben megy, és nem sítalpon.
A hóra nyomás hat – erre a nyomok létezése utal, a nyomás nagyságára pedig a nyomok mélysége a hóban.
Miért különböző a nyomás?
Azért, mert a sítalp felülete nagyobb mint a cipőtalp felülete.
Az erő nyomóhatása tehát nemcsak az erő nagyságától, hanem annak a felületnek a nagyságától is függ, amelyre az erő hat.
Ezért vezették be azt a fizikai mennyiséget, amelyet nyomásnak nevezünk.
- A nyomás definíciója:
A nyomás: a nyomóerő és a nyomott felület hányadosaként meghatározott fizikai mennyiség.
/A nyomás mérőszáma egyenlő az egységnyi nagyságú (1m²) felületre (merőlegesen) ható nyomóerő mérőszámával./
A nyomás jele : p ( kis p betű )
- Kiszámításának módja: p = Fny / A Mértékegysége 1 Pa = 1 N/m2
A szilárd testek nyomását úgy számítjuk ki, hogy a felületre (merőlegesen) ható nyomóerőt elosztjuk a nyomott felülettel, amelyre az erő hat.
A nyomás mértékegységei:
- alapmértékegység : 1 Pa – pascal
- kPa kilopascal 1 kPa = 1 000 Pa
- MPa megapascal 1 MPa = 1 000 000 Pa
A nyomás 1 Pa, ha 1m² nagyságú felületre merőlegesen 1 N nagyságú erő hat.
A nyomás mértékegységét Blaise Pascal (1623 – 1662) francia fizikusról nevezték el.
- Tehát: mitől függ a nyomás a szilárd testeknél?
az nyomóerő nagyságától – a nyomás egyenesen arányos a nyomóerővel
az érintkezési felület nagyságától – a nyomás fordítottan arányos a nyomott felülettel
Jelenségek, amelyekben kis nyomásra van szükség
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/fizika/fizika-7-evfolyam/a-nyomas/jelensegek-amelyekben-kis-nyomasra-van-szukseg
Jelenségek, amelyekben nagy nyomásra van szükség
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/fizika/fizika-7-evfolyam/a-nyomas/jelensegek-amelyekben-nagy-nyomasra-van-szukseg
Pascal
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/fizika/fizika-7-evfolyam/a-nyomas/pascal
Francia matematikus, természettudós. Matematikából a kombinatorika és a valószínűségszámítás területén alkotott maradandót. 1642-44 között egy összeadó gépet konstruált, a digitális számítógépek ősét. Fizikából a folyadékok és gázok sztatikájával foglalkozott. Megismételte Torricelli kísérletét, de higany helyett vizet és vörösbort használt. Kísérletekkel igazolta, hogy a légnyomás segítségével lehet magasságot mérni. Kimutatta, hogy a légnyomás az alapja a szivattyúk és fecskendők működésének. Nevét őrzi a folyadékokra és gázokra vonatkozó Pascal-törvény. Az ő emlékére nevezték el a nyomás SI-egységét pascalnak.
