LENDÜLETBEN

BioFiz&Biotech&Kutatás

 
  A felhajtóerő és Arkhimédész törvénye /Beküldhető!/
 
  Arkhimédész élete és találmányai     


 Arkhimédész törvénye és alkalmazásai -Teszt / http://www.sulinet.hu/tlabor/fizika/teszt/f15.htm /
 Arkhimédész törvénye és alkalmazásai

1.	Miért úszik a nagy tömegű gerenda a vízen, és miért merül el a kis tömegű kavics?
	a)	Mert a fa sűrűsége kisebb a vízénél, míg a kavics sűrűsége nagyobb. A víz nem a kis súlyú testeket tartja fenn, hanem a kisebb sűrűségűeket.
	b)	Mert a gerenda fából van, és az úszni szokott a vÍzen.
	c)	A kavics kis súlyú, míg a gerenda nagy. A tudomány még nem találta meg a pontos választ.

2.	Egy hajó a tengerről egy folyó vízére úszott. Mi történik?
	a)	Semmi változás nem történik.
	b)	Kiemelkedik a vízből, mert a víz sűrűsége kisebb lesz és így kisebb térfogatú rész tart egyensúlyt a gravitációs erővel.
	c)	Jobban elmerül, mert a víz sűrűsége kisebb lesz és így nagyobb térfogatú rész súlya lesz egyenlő a gravitációs erővel.

3.	A hal úszóhólyag segítségével képes lebegni, fölemelkedni vagy lesüllyedni a vízben. Hogyan?
	a)	Ez nem igaz, mert úszással változtatja a helyzetét.
	b)	Az úszóhólyagban lévő levegőt összepréseli, ha le akar merülni a mélybe.

4.	Van-e felhajtóerő a Föld körül keringő űrhajóban?
	a)	Nincs, csak a gravitáció hat az űrhajóra.
	b)	Igen, ezért látjuk az űrhajósokat lebegni a fülkén belül.
	c)	Nincs, mert ott a testeknek nincs súlya.

5.	Egyenlő súlyú alumínium- és vastömböt vízbe merítünk. Melyikre hat nagyobb felhajtóerő? Mi a magyarázata?
	a)	Az alumíniumra. Az alumínium sűrűsége kisebb, emiatt térfogata nagyobb, tehát rá nagyobb felhajtó erő hat.
	b)	A vastömbre, mert térfogata kisebb.
	c)	Ugyanakkora felhajtóerő hat mindkettőre, mert a súlyuk egyenlő.

6.	A vasból készült hajó úszik, a vasszög pedig elsüllyed a vízben. Mi a magyarázata?
	a)	A hajó átlagos sűrűsége kisebb lesz, mint a vízé.
	b)	A hajó azért marad a víz felszínén, mert a motor folyamatosan dolgozik.

7.	Azonos erő szükséges-e ahhoz, hogy egy üres vödröt levegőben vagy egy vízzel telt vödröt vízben tartsunk?
	a)	Igen, mert mindkét közegben csak a vödör súlyát kell kiegyensúlyoznunk.
	b)	Nem, mert a levegőben kisebb lesz a vödörre ható felhajtóerő.
	c)	Nem dönthető el mérés nélkül.

8.	Egy kis medencében kövekkel megrakott csónak úszik. Mi történik a víz szintjével, ha a köveket a csónakból a vízbe dobjuk?
	a)	A csónak feljebb emelkedik, mert a kövek kidobálásakor a "kiszorított" víz térfogata és így a víz felszíne is csökken.
	b)	Ugyanolyan mélyen merül a vízbe a csónak.
	c)	A csónak mélyebbre merül.

9.	Két teljesen egyforma vizespohár csordultig van töltve vízzel. Az egyikben egy fadarab úszik a víz felszínén. Mérlegre helyezve a két poharat, melyik oldal fog lebilleni?
	a)	A vizet tartalmazó pohár felé billen, mert a fadarab ráhelyezésekor víz folyik ki a pohárból, tehát csökken az összsúlya.
	b)	A fadarabot tartalmazó pohár felé billen, mert még a fadarab súlya is hozzáadódik az összsúlyhoz.
	c)	Egyensúlyban maradnak. A fadarabot tartalmazó pohárból kifolyó víz súlya megegyezik a fadarabra ható felhajtóerővel. A felhajtóerő egyenlő a fadarab súlyával. Tehát nem változik a súlyuk.

10.	Van-e felhajtóerő egy szabadon eső, vízzel töltött tartályban?
	a)	Igen, mert a gravitációs mezőben, minden testre hat felhajtóerő.
	b)	Nincs, mert a szabadon eső testeknek súlya sincs.