LENDÜLETBENBioFiz&Biotech&Kutatás
A testek néhány mérhető tulajdonsága és ezek jellemző mennyiségei
„Ha azt, amiről beszélünk, mérni lehet, és számokkal ki lehet fejezni, akkor már tudunk róla valamit.” Kelvin
Az anyagoknak, testeknek és folyamatoknak sokféle jellemző tulajdonsága van (pl. szín, hőállapot, időtartam, geometriai méret stb.).
A felületek érdessége vagy színe például tapintás, illetve látás útján felismerhető. Egy felület nagyságát azonban csak méréssel vagy számolással kapott mennyiséggel tudjuk pontosan jellemezni.
A mennyiségek a testek tulajdonságainak jellemzői, amelyeket mérőszám és mértékegység szorzataként lehet megadni (pl. T = 21 ºC; t = 30 nap; l = 3 m).
A mérés olyan tevékenység, amellyel meghatározzuk, hogy a mérendő mennyiségben hányszor van meg az egységnyi mennyiség.
Két pont távolságát az általuk meghatározott szakasz hosszával jellemezzük.
A longitudo ( l ) – latin szó, jelentése: hoszszúság.
1 km > 1 m >1 dm > 1 cm > 1 mm
A hosszúság jele: l , mértékegysége a méter, melynek a jele m . Az egységnyi hosszúságú szakasz tehát 1 m -es.
A gyakorlatban használt egységnyi hosszúság még:
az egy kilométer ( 1 km = 1000 m ),
az egy deciméter ( 1 dm = 0,1 m ),
az egy centiméter ( 1 cm = 0,01 m ),
az egy milliméter ( 1 mm = 0,001 m ) is.
A Föld Párizson átmenő délkörének negyvenmilliomod része egy méter.
A távolugró verseny eredménye hosszúságméréssel állapítható meg.
Az area ( A ) – latin szó, jelentése: sík terület.
A síkidomok területét számolással is meghatározhatjuk.
1 m2 > 1 dm2 > 1 cm2 > 1 mm2
A síkidomok nagyságát jellemző mennyiség a terület.
A terület jele: A , mértékegysége a négyzetméter, melynek a jele m2 .
Egy négyzetméter ( 1 m2 ) a területe pl. az egy méter oldalhosszúságú négyzetnek.
A gyakorlatban használt egységnyi terület még:
az egy négyzetdeciméter ( 1 dm2 ),
az egy négyzetcentiméter ( 1 cm2 ),
az egy négyzetmilliméter ( 1 mm2 ),
az egy négyzetkilométer ( 1 km2 ), és
az egy hektár ( 1 ha ) is.
1 ha = 10 000 m2 = 104 m2 .
A testek térbeli kiterjedésének mennyiségi jellemzője a térfogat.
A volumen ( V ) – latin szó, jelentése: térfogat, terjedelem.
A térfogat jele V , mértékegysége a köbméter, melynek m3 a jele.
Egy köbméter ( 1 m3 ) a térfogata pl. az 1 m élhosszúságú kockának.
A szabályos alakú testek térfogata kiszámítható, ha ismerjük hosszúsági adataikat. Ismert térfogatú edények segítségével egyszerűen lehet térfogatot mérni.
1 m3 > 1 dm3 > 1 cm3 > 1 mm3
A térfogatot szokás megadni még:
literben ( 1 liter ≈ 1 dm3 ),
deciliterben ( 10 deciliter = 1 liter ) és
hektoliterben ( 1 hektoliter = 100 liter ).
A gyakorlatban használt egységnyi térfogat még:
az egy köbdeciméter ( 1 dm3 ),
az egy köbcentiméter ( 1 cm3 ),
az egy köbmilliméter ( 1 mm3 ) és
az egy köbkilométer ( 1 km3 ) is.
A hőmérséklet a test hőállapotára jellemző mennyiség.
A temperatura – latin szó, jelentése: hőmérséklet. Ebből származik a hőmérséklet T jelölése.
/A testek hőállapotát jellemző mennyiség a hőmérséklet, melynek T a jele./
A hőmérséklet leggyakrabban használt mértékegységei a Celsius-fok ( ºC ) és a kelvin ( K ).
A hőmérséklet egységnyi megváltozása tehát kifejezhető 1 ºC -kal vagy 1 K -nel is.
Az események, folyamatok (pl. a tanítási óra) „hosszát” jellemző mennyiség az idő. Jele: t .
A tempus ( t ) – latin szó, jelentése: idő.
Az idő mértékegységeinek neve és jele: a másodperc ( s ), a perc ( min ), az óra ( h ). Egységnyi időtartamot fejez ki még az 1 nap , az 1 hét , az 1 hónap és az 1 év is.
1 év = 365,2422 nap.
1 nap = 24 óra.
/A Föld képzeletbeli tengelye körül 24 óra alatt fordul egyszer körbe./
1 óra = 60 perc = 3600 másodperc.
A különféle mennyiségek sokféle mértékegységeit – a könnyebb alkalmazás érdekében – mértékegységrendszerbe foglalták.
A jelenleg érvényben levő nemzetközi megállapodás szerint az SI -vel jelölt mértékegységrendszert alkalmazzuk. A fenti táblázatban pirossal jelöltük az SI -beli mértékegységeket. ( SI : Système International d’Unités = Nemzetközi mértékegységrendszer)
ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
Nevezd meg a testek hőállapotát jellemző mennyiséget! Mi a jele és mértékegysége?
Mit jellemzünk az idővel? Mi az idő jele? Nevezd meg az idő mértékegységeit!
Mi a váltószám az óra és a perc; a perc és a másodperc; az óra és a másodperc között?
Add meg a kilométer és a méter; a méter és a centiméter; a méter és a deciméter közötti váltószámokat!
Mivel adhatók meg a mennyiségek?
GONDOLKOZZ ÉS VÁLASZOLJ!
Hogy változik a mérőszám, ha nagyobb mértékegységekkel adjuk meg ugyanazt a mennyiséget?
Ugyanazt a mennyiséget más mértékegységgel adtuk meg. Mit tudsz az új mértékegységről, ha az új mérőszám nagyobb az előzőnél?
Keress régen használt mértékegységeket, és fejezd ki azokat SI -beli mértékegységekkel!
Hogyan tudod megmérni egy golyó kerületét egy háromszögvonalzó segítségével?
Nézz utána, minek a mértékegysége a fényév!
KISÉRLETEZZ!
Végezz hosszúságméréseket, és ezek alapján számíts területet (pl. asztallap, szoba padlója stb.)!
Határozd meg hosszúságméréssel és számolással különféle szabályos testek térfogatát (pl. építőkocka, szekrény, szoba stb.)!